A Földön a lencse feltöltése vízzel és a vízmennyiség változtatásával növelésével, illetve csökkentésével lehet változtatni a lencse fókuszán, dioptriáján.
Az űrállomáson a lencse feltöltésének bemutatása, a fecskendők segítségével változtatja a lencse fókuszát, bemutatja a leképzési törvényt.
A gyűrűt egy állványra rögzítik, és körülbelül 45°-os szögben állítják be a kamera tengelyéhez képest (Ez az ideális szög a vízlencse kialakulásának megfigyeléséhez.) Ezt követően a gyűrűt lassan feltöltik vízzel a nagy fecskendőből: vízlencse kialakulásának megfigyelése. Majd a lencse finomhangolása, manipulálása következik: a kisebb fecskendő segítségével kis mennyiségű vizet szívnak ki a gyűrűből: lencse formája megváltozik
A Földön a kísérlet a gravitáció miatt csak kis méretben végezhető el. Ezért a tantermi eszközben csak 3 mm átmérőjű lencse készíthető. Az eszköz lelke egy alumíniumlemez, amelyben egy 3 mm-es furat van. Ebbe lehet bejuttatni egy fecskendő segítségével vizet juttatni. A víz mennyisége precízen állítható, így homorú és domború vízből készülő lencsével lehet kísérletezni. A vizet az alumínium és a víz között kialakuló felületi feszültség tartja a furatban és alakítja a formáját.
Az űrállomáson a 25mm-es furatban végzi el a kísérletet Kapu Tibor. A furat feltöltése után a lencsének az alakját változtatva -7-től +7 dioptria között állítható a lencse „erőssége”. A jelenséget az űrállomás kamerája fogja mutatni. Érdekes, a Földön nem megfigyelhető lesz a feltöltés folyamata. Az elkészült lencsével az optikai képalkotást fogjuk megfigyelni, először homorúlencsét készít Kapu Tibor, majd a víz mennyiségét növelve domború lencsét készít, miközben a lencse mögött elhelyezett tárgy képét figyelhetjük meg.
Iratkozz fel a BME hírleveleire, hogy mindenről időben értesülj!